Győri János életútja röviden
Győri János 1914-ben született Gyulán. Általános iskoláit Békéscsabán végezte, gimnáziumba is ott járt. Középiskolai tanulmányai befejezése után, 1933-tól a pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Hittudományi Karának hallgatója lett. 1937-ben szentelték evangélikus lelkésszé. Ezután az Ajkay családnál lett házitanító, és emellett a vadosfa-kisfaludi gyülekezetben szolgált segédlelkészként. 1939-ben ösztöndíjat nyert Finnországba. Eredetileg két évre ment volna ki tanulni, ám az időközben kitört finn–orosz háború miatt négy hónap múlva haza kellett utaznia. Ez alatt az idő alatt kiválóan megtanult finnül, és amiért valójában kiutazott, azt is megtalálta: elnyerte lelke békességét, ugyanis korábbi vívódásai után ott talált személyes, élő hitre. Hazatérte után Raffay Sándor püspök rövid időre Hódmezővásárhelyre helyezte, ahol megismerkedett a tanyasi gyülekezetgondozás rejtelmeivel. Innen a nagy múltú Deák téri gyülekezetbe került segédlelkésznek, és a mellette lévő leánygimnáziumban hittant tanított.
1942 tavaszától Nagytarcsára helyezték át, ahol egy ideig helyettesként szolgált, majd egy év múlva rendes lelkésznek választották. Itt végezte szolgálatát egészen nyugdíjba vonulásáig. Ez alatt a közel 40 év alatt szinte az egész országot bejárta, mert rengeteg helyre hívták igét hirdetni, konferenciákra előadni. Amíg az állam be nem tiltotta, a Nagytarcsai Népfőiskolán is tartott előadásokat. 1980. december 31-én vonult nyugdíjba, de ezután is rendszeresen vállalt még szolgálatokat országszerte.
1943-ban, nagytarcsai beiktatása napján kötött házasságot Gáncs Máriával, akivel 53 évet éltek boldog házasságban. Nyolc gyermekük született, közülük hét élte meg a felnőttkort. Két fia, öt unokája szintén a lelkészi hivatást választotta, két lánya pedig lelkészfeleség lett.
1997. január 21-én hunyt el.
